Zenék a Look At The Sky (Nézd az eget) címû albumról

Heidrich Roland 2011 nyarán kiadott elsõ szólólemezérõl hallható három téma. Az elsõ a Csendes utazó, egy a jazz nyelvezetén megszólaló finoman meditatív darab, mely 8-húros klasszikus gitáron szólal meg. A második, illetve harmadik téma a 16-húros gitárra íródott. Belehallgathatunk a címadó darab sokszor impulzív improvizatív tûnõdésébe és az Õsi nyugalom ringató zenei igézetébe.
 

FLASH CONTENT

 

FLASH CONTENT

 

FLASH CONTENT

   
   
   
 

Zenék a Bolyongó lélek címû albumról

Szabó Sándor és Heidrich Roland 2009 decemberében kiadott közös lemezérõl hallható két téma. Az elsõ egy õsrégi SzaMaBa trió darab, a Hypnos, mely Szabó Sándor kompozíciója. A második hangfelvételen egy duó improvizációba, a Magyar tájképbe hallgathatunk bele.
 

FLASH CONTENT

 

FLASH CONTENT

   
   
   
 
Szóló hangi gondolat

 Az improvizáció jelenvalóságánál talán nincs is õszintébb zenei megnyilatkozás. Egy-egy szent pillanat olyan ajándékokat tartogat az alkotó "médiumnak" és a hallgatónak egyaránt, mely idõbe szorított mivoltunkban csak egyszer mutatkozik meg abban a formában, ahogyan azt akkor és ott megélhetjük. Ilyen pilanat került rögzítésre az alábbi felvételen is.
 

FLASH CONTENT

   
 
   
   
  Vers és zene - a pillanat szülötte

Elõszó az "Új Kikeletben"-hez

Valami megmozdult a mélyben. Valami feléledt, felébredt. Újra itthon éreztem magam. A valóság átjárt, a levegõ megigézett, s mozdult bennem valami odalenn. Aztán meghallottam egy dallamot. Egy dallamot, melynek hátán a lassan egy pontba összesûrûsödõ, s aztán egy nagyobb meder csapásában bizonyos irányba konvergáló halmaza a gondolatnak, emlékeknek, tapasztalatnak, valamifajta erõk és remények - egy új, mély bizadalom utazni kezdett.

Megelevenedtem, mert valami megérintett, átjárt és áthatott. Valami áttört a fátylon. A képek felburjánzottak bennem, felbugyogtak hirtelen, miként az élet tör fel ilyenkor Tavasszal - a maga belsõ, túláradó rendjét követve. Úgy született minden hang, ahogy az élet születik ilyenkor. Ahogy a Tél osztottsága, rendje és szigorú szabályai alól a természet felszabadul, úgy szabadul fel, úgy ébred, kel és árad Tavaszként a hang a bund-nélküli gitáron, melynek hangja, hangzása a természetet, természetességet, az organikus rendet idézte meg bennem egy mágikus pillanatban: a határon.

Ebben a pillanatban kezdett kristályosodni a szó, a teremtõ logosz, és a kéz, a toll követte a mozgást, a dinamikát, mely az élet legmélyebb lényege, tulajdonsága és misztériuma. Új forrást, új áradást, megújult szavakat és energiákat találtam magamban - új kikeletben.

Répa Ádám /2010. március 27./
 

FLASH CONTENT

   
 
Új kikeletben

I.

Csillagporos tavaszi éjen
Ahogy a kert aljára értem
Felszikrázott bennem valami újra
Mintha a sok régi gyökér utánam nyúlna
S lángolt megint az évszak: belül

Emlékszem, éreztük még a telet
De Tavaszunk eljött, az idõ letellett
Kívül és belül, húrokon, egyedül
Tavasznak sugara bennem most lemerül
Szárba szökkent, burjánzott a rend

II.

Kinn a földön, újra
Felettünk csak végtelen ég
Tér, csillagok, hangtalan zenék
Visszhangzó múltam - minden õs

Keringés, áramlás, olvadó rügyek
Lemenõ Napnak festett játéka
Házam falán hazámnak árnyéka
Esõcseppekként a mindenség lepereg

III.

A távolban lángol már a táj
S bár diófám még oltalmunk
Lesújt rám majd teremtõ Napunk
Megéget, mint egy szerelmes száj

Az évszak hullámzik, levegõ húrja pattan
És mi látjuk elõre: az elõre láthatatlan
A lét sebesült madárként zuhan,
Hogy hamvából egykor majd újjászülethessen.

Répa Ádám